A Hont régió

A vidék gazdag gyógyvízben, amely nemcsak a betegeket, hanem az egészségeseket is megnyugtatja, és mindenkiben felébreszti a vágyat a napsütéses Hont és Gyűgy (Dudince) környékének felfedezésére. A római fürdők, a varázslatos pincék, a figyelemre méltó sziklalakások és a világ minden tájáról származó maszkok a régió sokszínűségét és vendégszeretetét tükrözik. A lédús gyümölccsel teli gyümölcsösök és a hatalmas szőlőültetvények teszik teljessé a régió képét, ahol a kerékpár hiánya nagy veszteség. Aki nem kóstolta még a gyűgyi ásványvizet vagy a tufában érlelt tájborokat, az mintha soha nem járt volna Honton, és biztosan visszatér majd.

A gyűgyi vizek féktelen királynője egykor a gyógyforrásokat kutatta a Hont földje mélyén. A földalatti kincsek időnként a felszínre törtek, mésztufaforrásokat és teraszokat hoztak létre. A gyűgyi mésztufaforrások (ma természeti emlék) jóval azelőtt alakultak ki a fürdőparkban, hogy az ember kihasználta volna a gyógyító víz erejét és jótékony gyógyfürdőket épített. Hat természeti kinccsel (Római forrás, Szemforrás, Csipkerózsika forrás, Tatárforrás, Fürdőforrás-domb és a mésztufaterasz) találkozhat, melyeket a régmúlt nosztalgiája övez a fürdőparkban és környékén tett séta során. A legendás római fürdőben megpihenő római katonák visszhangja, sőt talán hadvezérük boldog kiáltása is hallható, aki Gyűgy tündérének jóvoltából az egyik forrás közelében fedezte fel elveszett fiát.

A Nyitrateszér melletti Teszéri-szurdok(Tesárska roklina) tipikusan vulkáni környezetű. Szakadékra számíthat, de nem olyasmire, mint a Szlovák Paradicsomban. A kicsi és rövid kanyonszerű völgyet a vulkanikus kőzeten átfolyó víz formálta. Eleinte nedves és hideg levegő érezhető, majd ezt felváltja a sziklák közötti átjáró látványa a kőzetek rétegződése, amelyet a magas sziklafalak vesznek körül, a közelben 4 vízesés is található. Még elképesztőbbek a sziklafalakba vájt üregek (Tesárske dúpence), amelyeket az üregek száma szerint együregűnek, kétüregűnek vagy nyolcüregűnek neveznek. Első hallásra nem tűnik különlegesnek, azonban a Teszéri-szurdok minden évszakban rendkívüli és lenyűgöző látványt nyújt.

A tufa pincék eredete a török hódoltság idejére nyúlik vissza. Vajon a török idők emlékei vagy a tufa borospincék varázsa ragad magával minket? Talán nem is számít. Az biztos, hogy a szebellébi Óhegy a kézzel ásott borospincéknek, a környező szőlők között elterülő település idilli hangulatának, valamint a pincék fölé emelt, kis ablakos, lenyűgöző házaknak köszönhetően a népi építészet valódi műemlék rezervátuma.Fedezze fel a szőlőbirtokokat egy kellemes séta során, pillantson be a számos borospince egyikébe, és élvezze a helyi bor kóstolását. Ez az élmény minden érzékszerv számára felejthetetlen pillanatokat tartogat.

A könnyen megmunkálható Borfői sziklák tették lehetővé, hogy a selmeci szupervulkán tufa alapkőzetébe vájt szokatlan sziklaházak létrejöjjenek. A török veszély árnyékában a helyiek úgy döntöttek, hogy otthonaikat közvetlenül a sziklába vájják. A népi építészet műemlék rezervátumának sikátoraiban tett séta során nemcsak az ősök találékonyságát és mesterségbeli tudását csodálhatjuk meg, hanem betekintést nyerhetünk a nem mindennapi életükbe is. Érdekesség, hogy ezek a házak nyáron kellemes hűvösséget, télen pedig kellemes meleget biztosítanak. Még érdekesebb azonban, hogy ezeknek az egyedülálló építményeknek köszönhetően Szlovákia is büszkén sorakozhat olyan híres barlanglakásokkal rendelkező helyek mellé, mint Spanyolország granadai Sacromonte negyede.

A bozóki erőd az 1130-ban épült ciszterci rendi kolostor alapjain emelkedik, és méltán tartozik a Hont legrégebbi kincsei közé. A legenda szerint a közelgő török fenyegetettség hatására alakították át az eredetileg román stílusú kolostort – amely akkoriban már Balassa Zsigmond tulajdonában állt – egy impozáns gótikus-reneszánsz erődítménnyé. A bozóki erődöt négy sarokbástya övezi, amelyek ma is körbefogják az erődítmény megmaradt falait. Ezt az erődöt Korponát (Krupina) és a bányászvárosokat hivatott megvédeni a törökök előrenyomulásától.
A második világháború hatalmas pusztítása után már csak a viharos múlt romjai maradtak, de a fenséges építészeti stílus – amely Bozóki történelmének szimbóluma – még mindig őrzi egyedülálló középkori hangulatát.